Községek Magyarországon
fejlec

Rozsály község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 814 fő
Terület: 14.87 km2
Népsűrűség: 54,74 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Szatmári-síkság- on, a Szamos és Túr folyók között fekvő 799 lakosú magyar-román határ közeli település. Csengersima 19 km, Csenger 25 km, Mátészalka 55 km, Gacsály 2 km távolságra található.

Története

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkor-ban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből.

1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal néven szerepel.

A XV. században két Rozsály; Kisrosal és Naghrosal nevű település is volt.

A Rozsályi kastély

Nagyrozsály Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék.

Kisrozsály a XV. század-ban az Atyai és Gachály család-oké, de később ez is a Rosályi Kún család-é lesz.

Az uradalom központját Rozsályt a XVI. század végén már a rokon Kusalyi Jakcs-okkal együtt bírják.

1445-ben a hatalmas rozsályi uradalom már 50 településből áll, a tőle több mint 50 km-re levő Csaholy (Nyírcsaholy), Zalka (Mátészalka), Jármi, Jánosi (Kántorjánosi), Hodász is hozzá tartozik.

1562-ben mikor a török Szatmárt ostromolta a környék urai Rozsályra menekültek. A török sereg a rozsályi várkastélyt is megostromolta, de az Eger-ből jött védősereg megmentette a felprédálástól.

1564-ben János Zsigmond Ecsed (Nagyecsed) ostromára menvén utbaejtette és elfoglalta.

A Rozsályi uradalom mindaddig a Kúnoké maradt, míg Kún István főispánban – aki feleségétől Széchy Máriától elvált – ki nem halt. Ekkor leányágon a Maróthy család-é lett, s mint vérszerinti rokonok még a Barkóczy, Sennyei, Ghillányi, Vécsey és gróf Majláth családok örököltek részeket.

A XVIII. század-ban és a XIX. század-ban a Lónyay család, Surányi család, Becsky család, Ujhelyi, Pogány és Rhédey család-ok is birtokosai lettek.

1878-ig a Maróthyak fő birtokosai, ekkor Isaák család, Isaák Dezső vette meg. vette meg, s a régi Kún kastélyt, melyet 1669-ben Strassaldo leromboltatott felújíttatta, azonban a kastély később egy tűzvész alkalmával leégett.

A XX. század elején birtokosa Isaák Elemér.

A sport utca a király az egész településen.

Nevezetességei

  • Műemlék jellegű református temploma 1895-ben épült a régi templom helyére.
  • Görög katolikus temploma, melyben szép ikonok láthatók.
  • Maróthy János 1848-as huszárkapitány síremléke.
  • A falu szülötte dr. Béres András néprajzkutató, levéltáros.
  • Rozsályi kastély

Következő községek

Rózsaszentmárton | Rudabánya | Rudolftelep | Rum | Ruzsa | Ságújfalu | Ságvár | Sajóbábony | Sajóecseg | Sajógalgóc | Sajóhídvég | Sajóivánka | Sajókápolna | Sajókaza | Sajókeresztúr | Sajólád | Sajólászlófalva | Sajómercse | Sajónémeti | Sajóörös | Sajópálfala | Sajópetri | Sajópüspöki | Sajósenye | Sajószentpéter | Sajószöged | Sajóvámos | Sajóvelezd | Sajtoskál | Salföld | Salgótarján | Salköveskút | Salomvár | Sály | Sámod | Sámsonháza | Sand | Sándorfalva | Sántos

További községek

Balatonföldvár | Kastélyosdombó | Újszentmargita | Kishódos | Barlahida | Ócsárd | Gersekarát | Nádasd | Abaújalpár | Jászivány | Dövény | Léh | Dombóvár | Úri | Balatonszepezd | Táplánszentkereszt | Petrivente | Szigetvár | Kardos | Karancsberény | Bekecs | Vérteskethely | Szőlősgyörök | Vértessomló | Révfülöp | Szolnok | Bodrog | Kővágóörs | Ludas | Osztopán | Felgyő | Szabadhidvég | Bihartorda | Somogyhárságy | Perkáta | Táska | Bernecebaráti | Tengeri | Hevesaranyos | Gyömrő | Fót | Forró | Vát | Sárbogárd | Hegykő | Újrónafő | Komárom | Balatonőszöd | Bakonypéterd | Forráskút